Magyarország energiahatékonysági törekvései egyre markánsabb formát öltenek az újonnan bevezetett rendszerek által. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR), amely 2021. január 1-jén lépett érvénybe, arra ösztönzi az energiát értékesítő vállalatokat, hogy hozzájáruljanak a nemzeti energiatakarékossági célok megvalósításához. Ez a lépés azért kiemelten fontos, mert hazánk azon ambiciózus célja, hogy 2030-ra ne lépjük túl a 2005-ös energiafelhasználási szintet, az egész ország hosszú távú fenntarthatóságát segít elő.
Ez a megoldás elsősorban azokra az üzleti szereplőkre terjeszt ki kötelezettséget, akik a fogyasztóknak energiaformákat – mint például földgázt, villamosenergiát és üzemanyagokat – értékesítenek, továbbá egyetemes szolgáltatókra is vonatkozik. A rendszer bevezetéséről a 2020. december 21-én kihirdetett törvény gondoskodott, amely az energiamegtakarításra és a klímavédelmi célok elérésére hívja fel a figyelmet. Az intézkedések értelmében 2021 és 2030 között évente szükséges az energiafogyasztás jelentős mértékű csökkentése ahhoz, hogy elérjük az előírt célokat.
Energiamegtakarítási követelmények meghatározása
Az érintett vállalatoknak éves szinten, a korábbi évre visszatekintve, az értékesített energia mennyisége alapján meg kell valósítaniuk egy meghatározott mértékű energiahatékonyság-növelést. Ezt az előírást a magyar jogszabályok szabályozzák, melyek értelmében a követelményt teljesítő beruházásokat kell végrehajtaniuk.
- A célkitűzés alapját a törvény korábban értékesített energiamennyiség egy részszázalékában határozza meg.
- Az épületgépészet területén történő beruházások is hozzájárulhatnak az energiahatékonyság javításához.
- Az energiamegtakarítás nagyságára vonatkozóan az előzetes évek adatbázisát veszik alapul.
- A hatóságok a járulékot, azaz a megtakarítandó energiamennyiséget minden év november 30-ig határozzák meg határozatban.
Például, egy villamosenergia-szolgáltatónak az előző példában meghatározott év alapján kell teljesítenie az előirányzott megtakarítási kritériumot. Az országos energiahatékonysági célokat és követelményeket a hivatkozott melléklet rögzíti részletesen. Az érintett szervezeteknek önállóan kell gondoskodniuk az előírt energiahatékonysági járulék megvalósításának módjairól.
Kereskedők energiahatékonysági kötelezettségeinek elégetétele
Az energiahatékonysági kötelezettséget teljesítő kereskedőknek több lehetőségük is van:
- Saját beruházásként energiahatékonyságot növelő intézkedéseket hajtanak végre, ami a szakértő energetikai auditorok által ellenőrzött és hitelesített.
- Vásárolhatnak energiamegtakarítást igazoló, ún. Fehér Bizonyítványokat, amik a végső felhasználóknál megvalósult energiamegtakarító intézkedéseken alapulnak, szintén ellenőrzöttek és hitelesítettek energetikai szakember által.
- Fizethetnek egy államilag meghatározott energiahatékonysági járulékot, amelynek egységára 50 000 Ft/GJ.
Hitelesített energiahatékonysági javulás: A Fehér Bizonyítványok alapjai
A Fehér Bizonyítványok azokkal a megtakarításokkal kapcsolatos jogosultságokat jelentik, amelyek energiamegtakarítási intézkedések eredményeként jönnek létre és szakértők által ellenőrzött energetikai auditokon alapulnak. Ezen intézkedések additional előnye, hogy külső forrásból származó plusz támogatást is magukban foglalnak, amely nélkül az adott energiahatékonysági projekt nem jöhetett volna létre.
- Energiahatékonysági beruházások: Végfelhasználóknál megvalósuló fejlesztések, melyek célja az energiamegtakarítás (pl. bontható szigetelések ipari felhasználóknál).
- Hitelesítés: Auditáló szervezetek által végzett hitelesítő folyamat a megvalósult megtakarításokra vonatkozóan.
- Adicionális hozzájárulás: Az a plusz segítség vagy szolgáltatás, melyet külső felek nyújtanak, célzottan az energiahatékonyság javítása érdekében.
- Vagyonértékű jog: A Fehér Bizonyítványok értékpapírként funkcionáló, korlátozottan kereskedhető jogosultságok.
Fontos keretfeltétel, hogy ezek a bizonyítványok csak meghatározott fél részére adhatók át vagy értékesíthetők, a forgalomképességük tehát korlátozott. Továbbá a hitelesítés hiánya, vagy érvénytelenítése azt eredményezi, hogy a megtakarítás értéke nem ruházható át. A jogosultságok kétoldalú megállapodásokon keresztül vagy szervezett piacokon átadhatók, biztosítva az energiahatékonyság-javító beruházások piaci alapon történő ösztönzését.